Könyvhét 2012 - 4. projekt
Japán közmondások
Kelet Kiadó, 2012, 192 old.
Válogatta és fordította: Paczolay Gyula, Dalmi Katalin
Szerkesztette: Sári László; Utószó: Vihar Judit
A japán szellemiség ragaszkodik a
realitásokhoz. Még a japán népmesékben is ritka a boldog befejezés, ésszerű,
józan felismerésekre és következtetésekre törekednek. Az emberi viselkedésre
vonatkozó talán legáltalánosabb érvényű megállapításaik a híres japán
visszafogottságra, szerénységre ösztönöznek. Reális világszemléletük,
gyakorlatias felfogásuk a közmondásokban is kifejezésre jut.
Részletek Vihar Judit utószavából:
A japán közmondások egész világképet festenek. A kötetünkben
szereplő közmondások nagy része az Edo-korszakban keletkezett, melyek jobbára a
17., 18. és a 19. század első felének szociális, társadalmi, erkölcsi
elképzeléseit tükrözik, a városi polgárság világszemlélete bontakozik ki
belőlük. A Tokugava sógunátus hatalma
idején a névleges császári uralom mellett ebben a korszakban olyan külső és
belső béke valósult meg, melyet más nemzeteknél nem is lehet tapasztalni. A
szamurájok lecsúszásával a 16. században még oly harcias japánok erre az
időszakra fegyelmezett, békés emberek lettek. Csak a természeti csapások:
tűzvészek, földrengések, a Fudzsi tűzhányó 1707-es utolsó nagy kitörése okozott
gondokat az emberek számára. A közmondások gyakran óvták az embereket ezektől.
Ruhaujjból lett tűzvész.
A békés korszakban az ország hatalmas fejlődésnek indult, a
pénz a legfőbb értékké vált, a meggazdagodás feltétele a szorgalmas munka lett,
és könnyen elszegényedhetett az, aki nem becsülte meg mindazt, amit kapott.
A jó viszony is csak addig tart, míg a pénz el nem apad.Ha nincs pénz, nincs rokonság se.A veszteségből teremts hasznot.Pénz és szemét minél több, annál mocskosabb.Olyan fösvény, hogy a köpenye ujjából sem szívesen dugja ki a kezét.Boldog, ki serény munkával kezdi a napot.Serény szülő, gazdag gyerek, koldus unoka.A kereskedők hazugságát az istenek is megbocsátják.Kereskedő gyereke álmából is felriad a pénzcsörgésre.
