A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vihar Judit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vihar Judit. Összes bejegyzés megjelenítése

Japán közmondások

 Könyvhét 2012 - 4. projekt

Japán közmondások


Kelet Kiadó, 2012, 192 old.
Válogatta és fordította: Paczolay Gyula, Dalmi Katalin
Szerkesztette: Sári László; Utószó: Vihar Judit

A japán szellemiség ragaszkodik a realitásokhoz. Még a japán népmesékben is ritka a boldog befejezés, ésszerű, józan felismerésekre és következtetésekre törekednek. Az emberi viselkedésre vonatkozó talán legáltalánosabb érvényű megállapításaik a híres japán visszafogottságra, szerénységre ösztönöznek. Reális világszemléletük, gyakorlatias felfogásuk a közmondásokban is kifejezésre jut.

 Részletek Vihar Judit utószavából:

A japán közmondások egész világképet festenek. A kötetünkben szereplő közmondások nagy része az Edo-korszakban keletkezett, melyek jobbára a 17., 18. és a 19. század első felének szociális, társadalmi, erkölcsi elképzeléseit tükrözik, a városi polgárság világszemlélete bontakozik ki belőlük.  A Tokugava sógunátus hatalma idején a névleges császári uralom mellett ebben a korszakban olyan külső és belső béke valósult meg, melyet más nemzeteknél nem is lehet tapasztalni. A szamurájok lecsúszásával a 16. században még oly harcias japánok erre az időszakra fegyelmezett, békés emberek lettek. Csak a természeti csapások: tűzvészek, földrengések, a Fudzsi tűzhányó 1707-es utolsó nagy kitörése okozott gondokat az emberek számára. A közmondások gyakran óvták az embereket ezektől.
Ruhaujjból lett tűzvész.
A békés korszakban az ország hatalmas fejlődésnek indult, a pénz a legfőbb értékké vált, a meggazdagodás feltétele a szorgalmas munka lett, és könnyen elszegényedhetett az, aki nem becsülte meg mindazt, amit kapott.
 A jó viszony is csak addig tart, míg a pénz el nem apad. 
Ha nincs pénz, nincs rokonság se.
A veszteségből teremts hasznot.
Pénz és szemét minél több, annál mocskosabb.
Olyan fösvény, hogy a köpenye ujjából sem szívesen dugja ki a kezét.
Boldog, ki serény munkával kezdi a napot.
Serény szülő, gazdag gyerek, koldus unoka.
A kereskedők hazugságát az istenek is megbocsátják.
Kereskedő gyereke álmából is felriad a pénzcsörgésre.