A digitalizáció és hatása a gyermekfejlődésre
WHO és gyermekvédelem
Az ENSZ egészségügyi szervezete, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és más szervezetek az elmúlt huszonöt évben több több tanulmányt is közzétett, amelynek központi témája az online média gyermekekre gyakorolt hatása volt. Több független neurobiológus és agykutató is közzétette kutatási eredményeit, amelyek szintén a médiának az emberi agy fejlődésére gyakorolt hatásáról számoltak be. Konklúziókat levonni kockázatos, de a témát áttekinteni érdemes. Mint ahogy szülők sokaságának érdemes elemző tanácsadásért szakemberhez fordulnia. Számos honlap kínál erre megoldást, érdemes a Google kereső segítségét igénybe venni a szükséges digitális tartalom felleléséhez.
Kapcsolattartás és gyors információcsere
Tárgyilagosan nézve a dolgot kijelenthetjük, hogy a médián belül talán az internet fejlődött a legnagyobb ütemben, amelynek a gyermekfejlődés oldaláról nézve számos előnye és hátránya is van. Az internet napjainkban a kapcsolattartás és általában az információhoz való hozzájutás gyakorlatilag megkerülhetetlen módja. Első nekifutásra tehát azt gondolhatjuk, hogy nem ártunk azzal a gyermeknek, ha megtanítjuk számára a virtuális térben való eligazodást. Ugyanakkor a legtöbb szülő azt is tapasztalhatja, hogy a keze alatt felnövő gyermeke a mindennapi internethasználat elsajátításával párhuzamosan teljesen hozzászokik a digitalizált világhoz. Gyermeke ugyan könnyen eligazodik ebben a sokszínű világban, ám közben fejlődésében negatív folyamatok is megindulnak.
Függőség és mentális leterheltség
A szakemberek szerint a digitális világ térhódításának gyermekekre gyakorolt egyik legnagyobb negatív következménye a függőség kialakulása. Az internetfüggőség egyenes következménye lehet, hogy a gyermek a kapcsolatait is világhálón építi ki, amely szélsőséges esetekben a külvilágtól való részleges vagy nagyarányú elzárkózáshoz is vezethet.
Első ránézésre a digitalizáció pozitív hatásának gondolhatnánk azt, hogy a gyermek egyszerre több dolog – tanulás, televíziózás és internetezés – elvégzésére képes. Bár az ilyen gyermek figyelmét ugyan egyszerre több dologra tudja ráirányítani, nem lesz képes a logikus gondolkodás kialakítására, képzelőerejének fejlesztésére.
A szülők részéről elkövetett egyik legnagyobb hiba ott kezdődik, amikor a mesék felolvasása helyett a televízió vagy a számítógép monitorja elé ültetik a gyereket.
Mit tegyen, és mit ne tegyen a szülő?
Ha gyermekünk inkább a számítógép monitorja előtt ül, ahelyett, hogy odakinn rohangálna a korosztályával, az egészséges életmód elengedhetetlen feltételének számító testmozgási szükségleteit nem elégíti ki, a dolog bizony kezd aggasztóvá válni. Amikor a legtöbb szülő felismeri annak jeleit, hogy gyermekét a digitális világ „beszippantotta” és problémájával szakemberhez fordul, az elsők között teszi fel a kérdést: hogyan tudom gyerekemet a fenyegető folyamattól megvédeni vagy abból kirángatni?
Ad abszurdum e témában a szülőnek érdemes a virtuális tanácsadást igénybe vennie. Megtudhatják, hogy
a szakemberek szerint a tiltás helyett próbáljunk meg olyan, a reális világból jövő kihívásokat kínálni a gyerekeknek, amelyek az adott pillanatban nemcsak felkeltik az érdeklődésüket - és meg is tudnak azoknak felelni.
A szabadidőben eltöltött kirándulások, kalandokkal egybekötött túrázások hamar kimozdítják a gyerekeket a virtuális térből, akárcsak a csoportos foglalkozások a küzdősportokon keresztül a sátortáboros kirándulásokig. Ha a gyermekünk nagyon kötődik az számítógépes játékokhoz, kezdő lépésként irányíthatjuk figyelmét az elektronikus játékok felé, ami ötvözi a szabadabb játékok és számítógépes játékok elemeit. Szülőként érdemes felismernünk, hogy a tét óriási.
Azok a gyerekek, akik elmerülnek a digitális világban, későbbi életük során nem tudják kezelni a hibákat, kevésbé viselik el a frusztrált helyzeteket és nem lesznek képesek többé az impulzusaikat kontrollálni, a valódi világban eligazodni.
