2011. július 29., péntek

Kovács Imre Attila: pontos kalkuláció a végtelenről

Kovács Imre Attila
pontos kalkuláció a végtelenről

az órák mutatói ventillátorok
vonaton jár az idő
elrohant vérvörös falábakon
a kirakat-üvege-idő
zörrenő fák közt…
…a néma kék idő
isten elveszett koponyája
hátulról keresztülnéztem magamon

robogott rohant ellengett
ragyogott mint a kolibrik
csak sír csak sír és könnyei tovább
hajtják a régi turbinákat
szépségfáimra miért-varjak ülnek
kis rizsemért most hazafutok
testes mosónővé negyvenévesedik
diaboló-derekú beatricénk

lám – mint fent – adott az idő s véle
a jelzői viszonyban lévő iram
– sebesség – poétikai szorzatukként
kiszámítható az út a távolság[1]
egyenes vonalú egyenletes mozgás
halálbiztos életem kis szaros képlete
az üveggolyó[2]… nos nem bánom
(legyen tiéd)


[1] Krasznai Balázs, angol szakos tanár Székesfehérvárott, 2007 nyarának egy fülledt délelőttjén a szóbeli érettségire várakozó fiataloknak elmagyarázta, hogy nincs „táv-szerelem”. Akiket elválaszt a távolság, azoknak a naponta ismétlődő élmények híján kiüresedik a szívük. Mondhatni: idővel nem tesznek különbséget a szép emlék és az ébren-álmodás között. Így fokozatosan megfakul a kedves kép, amit könnyen átszínez egy új kaland. Lilla őszintén elhitte, Adrienn kiskosztümjében tipegett fel s alá. A többiek jegyzeteiket bújták. Nem láttak még üveggolyót.

[2] A Stoll Béla-féle szöveggondozás tanúsága szerint József Attila költői életművében mindössze kétszer használta az ’üveggolyó’ szót: az Altatóban és a hátrahagyott töredékek egyikében (világokat igazgatok: / üveggolyókkal játszom). Az 1925-ös Isten című versében így ír: Hogyha golyóznak a gyerekek, / az isten köztük ott ténfereg. A gömb (a tökéletes test) iránti vonzalmának – a gyermekit és az istenit összekapcsoló képzetein túl – ilyen szavak feleltethetők meg, mint gyöngy, hógolyó, léggömb, szöllőszem (sic), szappangolyó (!), üvegszem, gummi-lapda (sic).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése